Sign in / Join

A kőbányai barlangrendszer – a magyar 9 és 3/4. vágány

Share:

A 9 és 3/4. vágány Harry Potter történetében az a „kapu”, amelyen át egy másik, varázslatos világba juthat, aki bátran nekifut a pályaudvaron található oszlop falának. Kőbányán azonban, a fenti címen még futni sem kell, csak belépni a kőbányai alagútrendszer kapuján, és máris a „titkok kamrájában” találja magát, aki vállalkozik a pincerendszer egy részének bejárására.

A mai Kőbánya első elnevezése „Kőér” volt, amit már csak egy utcanév őriz a főváros X. kerületében, de IV. Béla magyar király 1244-ben kelt egyik oklevelében is találni rá utalást. A valamikori Pannon-tengerből visszamaradt miocén kori szarmata mészkő olyan könnyen faragható és fűrészelhető, mint a kősó, ám fagyálló, és a felszínen a nedvesség távozásával tovább szilárdul, ezért hamar Pest város egyik legfontosabb építőanyaga lett. Kitermelése az 1838-as pesti árvíz után ugrott meg jelentősen.

Az innen származó kövekből épült fel – többek között – a pesti városfal a török megszállás alatt, a kecskeméti református templom, a XVIII. század elején az Invalidusok háza, a Lánchíd két pilonja, a Margit híd kőelemei, a Citadella, a Mátyás-templom, a Halászbástya, a pesti Egyetemi Könyvtár, a Parlament, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház épülete, az Andrássy út számos palotája, valamint számtalan bérház.

Az elhordott nyersanyag helyén hatalmas, több mint 20, egyes számítások szerint 35 kilométer hosszú, kb. 200 ezer négyzetméternyi, fésűs elrendezésű járatrendszer maradt.  Az átlagosan négy-öt méter széles, kanyargó folyosókból kisebb-nagyobb termek nyílnak, nem ritka a tízméteres belmagasságú, templombelsőre emlékeztető helyiség sem. Egy fő járatról ágaznak le jobbra-balra a zsákutcák. Nem teljesen összefüggő, de ma már pár kivétellel összekapcsolódnak egymással a föld alatt az üregek.

A levegő hőmérséklete állandó, 13-15 fok körül van, amit több szempontból is kihasználtak. Kapóra jött Dreher Antalnak is, aki miután 1862-ben megvásárolta a Kőbányai Sörgyár telepét, pinceként használta a bányát, több tíz méteres mélységben tárolva a felszíni épületekben főzött sört. Ugyanezen tulajdonsága miatt borokat is tároltak itt, illetve csíráztattak sörárpát és termesztettek gombát is. A kiváló klímájú pincék kiváló minőségű sört érleltek a következő évtizedekben.

A föld alól az égbe

Az 1941. június 6-án létrejött magyar–német repülőipari egyezmény további négy repülőgépgyár létrehozását tette szükségessé a meglévők (Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt., Magyar Waggon- és Gépgyár Rt., MÁVAG) mellé. Mivel az amerikai 15. légi hadsereg 1944. április 3-án a Weiss Manfréd Műveket, április 13-án pedig a Magyar Waggon- és Gépgyárat bombázta, a Honvédelmi Minisztérium eldöntötte, hogy a termelést decentralizálja.

Több budapesti, föld alatti üreg és járat került ekkor a HM érdeklődésének előterébe. A Dunai Repülőgépgyár Rt. termelési egységeit Budafokon, Budatétényben, a kőbányai pincerendszerben, a BSZKRT diósároki pincéjében, valamint a Batthyány tér alatt helyezték el.

A kőbányai pincerendszerben működő gyárak által készített DB 605-ös motorokból például 1944. július 1-je és október 1-je között 199 darabot adtak át a Német Légierő részére. A szovjet csapatok közeledése miatt 1944. november 15-én fejezték be a DB 605-ös A és B típusú motorok gyártását hazánkban.

Extrém sportterep

Az elmúlt évtizedekben sokkal kevesebb vizet szivattyúztak ki az alagútrendszerből, mint korábban. Ennek köszönhetően a vízszint jelentősen megemelkedett, először a mélyebben fekvő termeket, majd a sekélyebb pincerendszer nagy részét is elöntötte a víz.

2009-ben találtak rá a nyolcszög alaprajzú szeszfőzde (korábban Havas-féle, majd Dreher–Floking Konyak- és Likőrgyár) alatt kialakított hatalmas méretű, nyolc, kicsempézett teremre, amely korábban egyetlen térképen sem szerepelt. Még izgalmasabb az egykori gépház esete: a 44 méteres mélységbe lenyúló, ötszintes építményt a szivattyúzás abbamaradása után elöntötte a talajvíz. Az egykori lejárat tégla- és vaslépcsőit ma kristálytiszta víz veszi körül; a gépház romjainak különleges, elsüllyedt világát lengyel búvárok segítségével tárták fel. Lépcsőházak, termek, folyosók, csigalépcsők, hátrahagyott használati tárgyak hevernek itt örök némaságban, és várják az idelátogató búvárokat. A terület még ma is számos titkot tartogat, mivel még mindig fedeznek fel újabb pincejáratokat.

Merülés a kőbányai barlangrendszerben

Merülés a kőbányai barlangrendszerben

A futóversenyek mellett egy kerékpárversenynek is otthont ad a járatrendszer. A felszín alatt 10 méterrel található a pálya nyomvonala, amely egyedülálló élményt jelent a versenyzők és a nézők számára is, 2010 óta. Az „Underworld” kupát, 2020 kivételével, minden évben nagy sikerrel rendezték meg. A pince változó belmagasságú, átlagban 2-2,5 méter magas, a járatok szélessége 3 és 8 méter között változik ezen a szakaszon.

Kerékpározók a kőbányai barlangrendszerben

Kerékpározók a kőbányai barlangrendszerben

Mi lesz vele?

Az elmúlt évtizedekben sok ötlet felvetődött, amik közül talán egy barlangvasút esetleges megépítése lehet a legérdekesebb. A valószínűleg Harry Potter által is izgalmasnak ítélt járatrendszer addig azonban legnagyobbrészt üresen várja sorsát.

A kőbányai barlangrendszer

Futók a kőbányai barlangrendszerben

 

A kőbányai barlangrendszer

Share: