Sign in / Join

Amerika magyar sajtómágnása – Pulitzer József

Share:
Pulitzer József - Amerika magyar sajtómágnása

A sajtó a negyedik hatalmi ág. A törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás mellett nem véletlenül kapta meg ezt a címkét a tömegeket elérő és befolyásoló kommunikáció. Az információáramlás írott és íratlan szabályait nagyban alakította egy makói születésű szerkesztő, aki az Amerikai Egyesült Államokban fektette le a modern újságírás alapjait. A róla elnevezett Pulitzer-díj a mai napig az egyik legnagyobb elismerés, amit a sajtó munkatársai megkaphatnak.

1847. április 10-én, a hagymájáról híres alföldi településen látta meg a napvilágot Pulitzer József, de azt akkor még senki sem sejtette, hogy egy amerikai sajtómágnás sírt fel az Alföldön.

Két évtizeddel később az akkorra már Josephként ismert fiatalember még angolul tanult a St. Luis-i kereskedelmi könyvtárban, és véletlenül, a sakkszobában bekapcsolódott két német játszmájába, mégpedig egészen jó tippeket adva. Németül és franciául már ekkor is kiválóan tudott, de az újságírásban még nem próbálta ki magát. A játékosok a vezető német nyelvű amerikai napilap, a Westliche Post szerkesztői voltak, akik a játszma és a beszélgetés végén felkérték, hogy írjon az újságba. Így lett kibicből újságíró.

Négy évvel később, 1872-ben Pulitzer már fáradhatatlan, vállalkozó szellemű újságíróként szerzett hírnevet. A majdnem csődbe ment kiadó többségi részesedését felvásárolta és rendkívül sikeressé tette a The World-öt is jegyző céget. 1878-ban feleségül vette Kate Davist, egy társadalmilag jóval magasabb rétegből érkező, washingtoni hölgyet. Ráadásul a zsidó származású vőlegény protestáns ceremónia során mondott igent, amivel sokakat megbotránkoztatott, és később támadási felületet is adott riválisainak.

Minden lapszámot ellenőrzött az elsőtől az utolsó betűig.

Pulitzer a kormány korrupcióját, a gazdag adócsalókat és a szerencsejátékokat sem kímélte. Rájött, hogy minél több szenzáció, érzelem és illusztráció van az újságban, annál jobban fogy. Az egyik legsikeresebb promóciója során a The World nyilvános előfizetéseket gyűjtött a New York-i kikötő bejáratánál lévő talapzat építésére, amelyen később az USA jelképévé vált Szabadság-szobrot helyezték el.

Pulitzer újításai oly olyan jól működtek, hogy a következő évtizedben a The World példányszáma, minden kiadásában meghaladta a 600 ezret, ezzel az USA legnagyobb példányszámú újságjaként uralkodott.

1890-ben, negyvenhárom éves korában kénytelen volt visszavonulni a napi újságírástól, mivel gyakorlatilag megvakult, amit tetézett az is, hogy Charles Anderson Dana, a The Sun kiadója személyeskedő kampányban támadta mint „a zsidót, aki megtagadta fajtáját és vallását”.

Egy másik riválisával való konfliktusa még ennél is mélyebb nyomot hagyott, igaz, nem az egészségén, hanem az egyetemes újságíráson. Sárga újságírás néven vált ismertté az a fajta szenzációhajhászás, amelybe Pulitzer a Hearst folyóiratával szemben keveredett. A versengés csúcspontja a kubaiak lázadása volt a spanyol uralom ellen. Pulitzer és a Hearst egymást igyekezett felülmúlni a spanyolok elleni felháborodás felkorbácsolásában. Mindketten háborút követeltek Spanyolország ellen, miután a Maine amerikai csatahajó 1898. február 15 -én titokzatos módon felrobbant és elsüllyedt Havanna kikötőjében. A kongresszus háborús határozattal reagált a felháborodásra. Az eset után Pulitzer visszavonult a „sárga újságírástól”, de továbbra is bátran és sűrűn írt olyan ügyekről, amelyek érdekelték a közvéleményt és a társadalmi folyamatokat gyakran terelték jó mederbe.

A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket. Idén százötödik alkalommal találtak gazdára a díjak, mégpedig négy kategóriában: újságírás, breaking news, eredeti írásmű, valamint a tágabb, könyv, dráma és zenei kategóriában is díjazták az elmúlt egy év legjobb amerikai teljesítményeit.

A Pulitzer-díj

A Pulitzer-díj

A Pulitzer-díj nyerteseit egy független bizottság választja, amelyet a Columbia Egyetem Újságírói Kara (Columbia University Graduate School of Journalism) igazgat.

Nemcsak a díjazottak, hanem az esélyesek listája is tükrözi, hogy az adott évben melyek voltak azok a témák és művek, amelyek a legnagyobb hatással voltak az amerikai társadalomra. Kiváló példa erre 2021, Pulitzer halálának száztizedik évfordulóján ugyanis az újságírás kategóriában a The New York Times kapta a fődíjat, az új koronavírus-járványról írt cikksorozatáért.

Másik két díj is viseli a nevét. Az egyik, a fia – Ralph Pulitzer – által létrehozott, a repüléstörténelem korai szakaszához szorosan köthető, repülőversenyeken elnyerhető Pulitzer-díj, a másik pedig a Fábry Pál, New Orleansban élő magyar üzletember által 1988-ban alapított Joseph Pulitzer-emlékdíj, amelyet magyarországi újságíróknak adnak.

Lévai Ferenc

Share: