Sign in / Join

Clark Ádám, a Lánchíd építője

Share:
Adam Clark (Clark Ádám) a Lánchíd tervezője

Jó szakmai megoldásokkal sosem fukarkodott a budapestiek számára legismertebb skót építőmérnök, a 210 éve született Adam Clark.

Az ifjú nemes tanulmányait követően Londonba költözött, és korának legmodernebb építészeti és mérnöki megoldásait tanulmányozta. Itt került munkakapcsolatba névrokonával, William Tierney Clarkkal, aki az angol mérnöki kamara elismert tagja, a britek egyik legnevesebb hídtervezője volt.

Adam Clark (Clark Ádám) – Barabás Miklós rajza

Nemsokkal később, 1832-ben Gróf Széchenyi István, Pest-Buda első állandó kőhídjának megálmodója, angliai körutazása idején egy dunai átkelőhely megépítésének lehetőségeit igyekezett felmérni. Többek között, Marlow városába is elutazott, ahol éppen átadtak egy a Temzét átívelő, új hidat.

A Marlow-híd a Temzén

Széchenyinek egyből elnyerte tetszését az impozáns szerkezet, valami hasonlót képzelt el Budapestre is, ezért kapcsolatba lépett a tervezőjével, William T. Clarkkal – és tervrajzokat kért tőle egy dunai hídhoz.

Az elfoglalt főmérnök a munka nagy részét Adam Clarkra bízta, aki így került először kapcsolatba Magyarországgal és Széchenyi gróffal. Munkához látott, és hamar elkészítette az első vázlatterveket. Innen a hasonlóság Marlow hídja és a mi Lánchidunk között. A brit hídon 1966-os felújítása óta angol és magyar nyelvű emléktábla található.

A nagyszabású magyar munkák eleinte lassan haladtak, így Clark először csak a Vidra folyami kotrógép összeszerelésére és beüzemelésére kaphatott megbízást. E munka során szerette meg a magyarokat és vált Széchenyi hű társává.

1840 nyarán végre megkezdődött az építkezés, amelynek vezetésére Clarkot kérték fel. Eddig Magyarországon sosem látott munka kezdődött a Dunán. Az alapozáshoz cölöpsorral védett, a folyótól elkerített, ideiglenes földgátat használtak, a pillérek és a hídfők helyéről a kavicsot kikotorva leástak a teherbíró talajig. Csak a cölöpök leverése majdnem két évig tartott – ezek nagy része ma is a folyó fenekén nyugszik.

A pillérek, hídfalak 1847 nyarára készültek el. A vasöntvényeket és a láncokat Angliából rendelték, a láncokat úszóállványokról, a parton elhelyezett gőzgép, csigasorok és görgők segítségével emelték helyükre. Az átadás előtti évben sajnálatos baleset történt: 1848. július 18-án az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, és magával ragadta a munkahidat, aminek következtében egy munkás meghalt, és a munkát csónakból szemlélő Széchenyi maga is a Dunába esett, ám szerencsésen ki tudott úszni a partra.

Az ünnepélyes átadást a polgári forradalom kitörése késleltette. Adam Clark ekkor tett tanúbizonyságot bátorságáról – ugyanis kétszer is megvédte a hidat a Habsburgok pusztításától. Először Hentzi osztrák tábornok akarta felrobbantani a Lánchidat. A hír hallatára Clark elárasztotta a híd kamráit, és tönkretette a szivattyúkat, hogy a vizet ne lehessen eltávolítani. Így a puskaporos hordókat a híd külsején robbantották fel, ám a hídnak ez nem ártott, az egyetlen áldozat csak maga a Habsburg robbantómester lett. Clark később még egy hasonló akciót sikeresen megakadályozott, mindezzel tovább növelve a magyarok tiszteletét. A hidat végül 1849. november 20-án avatták fel, Széchenyi István távollétében, aki akkor már a döblingi elmegyógyintézet lakója volt.

Kevésbé ismert, hogy a budai Várhegyet átszelő alagút megépítése is Adam Clark műve. William T. Clark korábbi vázlatai alapján, 1851-re készítette el az alagút végleges terveit, majd 1853 februárjában három irányból kezdtek neki az alagút fúrásának: a Lánchíd felől, a túloldali Horváth-kert felől és fentről, a Szent György tértől. A forgalom 1856 márciusában indulhatott el.

Az Alagút (1860-as metszet)

A gyalogos átmenet díja kezdetben egy krajcár, lóval három krajcár volt. Az építkezés befejezése óriási sikert hozott, azonnal nagy divat lett átsétálni rajta a modern gázvilágítás fényében.

Érdemeinek köszönhetően a messzi földről származó „Clark Ádámot” időközben a pesti polgárság is befogadta, és ő is annyira megszerette Magyarországot, hogy nem tért vissza eredeti hazájába. Itt telepedett le, magyarrá vált, és később magyar földön is temették el. Utolsó éveiben családi élete is szépen révbe ért: elvette a nála huszonöt évvel fiatalabb Áldásy Máriát, aki a budai városkapitány lánya volt. Házassági tanújának, stílusosan, a Lánchíd-bizottság elnökét hívta meg. A házaspárnak három gyermeke született.

Palenik-Szabó Gergely

Clark Ádámról nevezték el az 1980-ban épített, főképp hidak építésénél használt, önjáró úszódarut, amely azóta is Európa egyik legnagyobb folyami gépezete. Teherbírása 200 tonna. Elsősorban kikötők, gátak építésére, legfőképpen pedig nagy méretű hídszerkezetek szerelésére szánták, de mentésekhez is használják. 2019 júniusában a Budapesten elsüllyedt Hableány felszínre hozásához rendelték ki.

 

Share: