Sign in / Join

Mérgezett Föld – Egy dokumentumfilm tanulságai

Share:

A világ talajerőforrásainak nagy része épphogy elégséges, rossz vagy nagyon rossz állapotban van, ráadásul sok helyen csak romlanak a körülmények. A földek 33%-a használhatatlan az erózió, a szikesedés, a tömörödés, a savasodás és a kémiai szennyezés miatt.

Hogyan válik a föld terméketlenné, és tehetünk-e valamit ellene?

Kővári Gábor Mihály és Iván Róbert filmje, a Mérgezett Föld azt mutatja be, ahogyan a mezőgazdasági munkafolyamatok nagyipari átalakítása a természetben olyan károkat okoz, amelyek szintén ipari eszközökkel történő javítgatása csak tovább ront a helyzeten. Ez a körforgás addig folytatódik, amíg a termőföld szinte terméketlenné nem válik. Rámutat arra, hogy a végtelennek tűnő földterület valójában véges erőforrás, amellyel nagyon is odafigyelve és fenntarthatóan kell gazdálkodnunk.

Dr. Gyulai Iván rendszerökológus

Dr. Gyulai Iván rendszerökológus szerint a túlnépesedés nem teszi szükségszerűvé az intenzív nagyipari gazdálkodást, nincs biológiai akadálya annak, hogy akár tízmilliárd embert is ellássunk megfelelő élelmiszerrel.

A filmben megjelenő szakértőknek az a véleménye, hogy a természetes rendszerekben jellemző anyagkörforgáshoz kell visszatérni, ami korábban működött is a mezőgazdaságban, amikor a földekről megmaradt szalmát még az állatok alá helyezték, majd a trágyával együtt visszakerült a szántókra. Azonban azt a rengeteg trágyát, ami a tehenészeti telepeken termelődik, már nehézkes elszállítani és pláne egyenletesen szétszórni a földeken, így inkább már ki sem viszik. Helyette a jóval kezelhetőbb műtrágyával próbálják pótolni a szükséges tápanyagokat és ásványokat a talajban. Ez minden szempontból praktikusabbnak tűnik, és könnyebb is egyenletesen teríteni. Tápanyagtartalma azonban meg sem közelíti a trágyáét.

Az aratás folyamán begyűjtött szalmát sem a földeken hagyják lebomlani, hanem hőerőművekbe szállítják, hogy ott elégessék. Ennek is az a következménye, hogy a természetes trágyában lévő, nagyon szükséges szerves anyagok hiányoznak a talajból. Baranya megyében a pécsi hőerőmű évente kétszázezer tonna szalmát éget el, ami ráadásul a szállítási költségek miatt még csak nem is kifizetődő.

Az elégetett szalmáért kapott pénz legfeljebb arra elég, hogy a gazdák műtrágyát vegyenek rajta. A probléma már itt jelentkezik, hiszen ezektől a mesterséges tápanyagoktól a növényi sejtek vízzel és levegővel duzzadnak meg, a faluk vékonyabb lesz, és sérülékenyebbé válnak a rovarokkal vagy egyéb kártevőkkel szemben. Emiatt növényvédő vegyszereket is rendszeresen be kell vetni. Ám e vegyszerek a számunkra hasznos rovarok számára is végzetesek lehetnek. Az elmúlt években többször is tapasztaltak méhpusztulást, 2018-ban már tömeges méretekben, ami nem csak a méhészekben kelt jelentős aggodalmakat! Ha a fejlődő növények számára elengedhetetlen beporzási folyamat elmarad, az végzetes következményekkel járhat az egész mezőgazdaságra.

A vegyszerek a számunkra hasznos rovarok számára is végzetesek lehetnek

A vegyszerek a számunkra hasznos rovarok számára is végzetesek lehetnek

Gyulai Iván ökológus, a film egyik főszereplője elmondja, hogy a mezőgazdasági munkák egyik alappillérének tartott szántás művelete hogyan bolygatja meg a természetes élőhelyek, egy erdő vagy egy rét akár évszázadokon át jól működő humuszképződését, ami a jó minőségű termőtalaj alapját képezi. Ebből fakadóan felmerül: egyáltalán szükség van-e szántásra, amitől csak elvékonyodik a talaj termőrétege, és hosszú távon egyre élettelenebbé válik a föld. Ráadásul a forgatástól a talaj mennyisége is csökken, mivel elveszíti a szerkezetét, por lesz belőle, amit aztán felkap a szél, vagy akár egy jelentősebb mennyiségű víz is elsodorhat.

A természetes folyamatokat kutató ökológus szerint ezért van, hogy mára a termőföld sok helyen puszta vázzá vált, amelyben egyre ritkábbak az élet nyomai. Hiányoznak azok az élőlények, amelyek a földben található fontos elemeket tápanyagokká alakítanák, ezért kell az embernek mesterségesen bevinnünk a hiányzó anyagokat. Gyulai találóan megjegyzi: ezzel az ember gyakorlatilag azt próbálja utánozni drágán, amit a természet ingyen is megcsinálna nekünk – ha nem próbálnánk rövid úton kizsigerelni.

 

A film nagy fordulópontja, amikor kiderül: megfelelő eljárás alkalmazásával a felső termőréteg néhány év alatt képes lehet regenerálódni, kiváló minőségű talajt biztosítva a gazdálkodáshoz!

Sztupa Gergely, a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. vezetője visszaemlékszik arra, amikor évekkel ezelőtt kísérletezni kezdett az egykori téesz lepusztult szántóföldjén. Gazdaságában szakított a megszokott ipari módszerekkel, és fokozatosan felhagyott a talajt felsértő szántással, miközben a műtrágyázást is visszafogta. Újítása egy bizonyos, természetes alapú adalékanyag hozzákeverése a trágyához, amely nagyon gyorsan lebontja és jól kezelhetővé teszi azt.

Kiderült, hogy a nagyipari technológiákkal művelt területen a termőréteg mindössze húsz centiméterre csökkent. Viszont azon a területen, ahol a földet már nyolc éve a fent említett, természetes módszerekkel művelték szántás helyett, sokszorosára nőtt a humusztartalom, a termőréteg pedig 1,2 méteresre duzzadt. Ezek nagyszerű eredmények, kíváncsian várjuk, a következő években hogyan sikerül nagyobb földbirtokon is meghonosítani az úttörő eljárást!

Palenik-Szabó Gergely

Share: