Sign in / Join

„Mindig ünnep, amikor játszhatok…”

Share:

2022 májusában több, ismert hazai színésznek ünnepeljük kerek születésnapját, születésének évfordulóját. Sajnos Bujtor István, Lorán Lenke és Várkonyi Zoltán már csak legenda, de Gór Nagy Mária és Gregor Bernadett még reméljük, sokáig velünk lesz, Isten éltesse őket!

Gregor Bernadett – 1972. május 1.

Gregor Bernadett Jászai Mari-díjas színésznő, Érdemes művész és színházi rendező

Gregor Bernadett

Gregor Bernadett a Kék róka című előadáson

Gregor József, a közismert és népszerű operaénekes leánya. Édesapja árnyékát saját bevallása szerint sosem élte meg teherként, nem érezte, hogy bárki megkülönböztetett figyelemmel állt volna hozzá vagy munkájához a Színművészeti Egyetemen. Egy interjú során elmondta: rendkívül szerencsés embernek érzi magát, hiszen egész életében azt csinálhatta, amit a legjobban szeret. Hosszú színházi karrierje folyamán pedig szinte minden fontosabb szerepet eljátszhatott, amire vágyott.

Gregor Bernadett és édesapja, Gregor József

Gregor Bernadett és édesapja, Gregor József

Gregor Bernadett és édesapja, Gregor József

Gregor József és Gregor Bernadett

Gregor Bernadett

Gregor Bernadett egy epizódban szerepet kapott a Szomszédok című ikonikus magyar teleregényben is, 1991-­ben, éppen amikor Bujtor István volt a ren­dező. Bujtor majdnem két évig rendezte a Szomszédokat, és a résztvevő stábtagok későbbi beszámolója szerint jelenléte nagyon üdítően hatott a sorozatban.

Filmekben kevésbé mutatta meg magát, a magyar közönség talán leginkább a Barátok közt című magyar tévéfilm sorozatban ismerhette meg.

A sok emlékezetes színpadi alakítást felsorolni is nehéz volna, de fontos megemlíteni, hogy aki Gregor Bernadettet mostanában szeretné megnézni, a budapesti Új Színházban folyamatosan mennek repertoárdarabok, amelyekben főszerepet játszik. Ilyen például a Csongor és Tünde, illetve Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere, a Kék róka. Szintén érdemes a figyelemre Jókai Mór legnépszerűbb regénye, a Kőszívű ember fiai, amely a mai generációnak szeretné megmutatni, hogy a legmagasztosabb emberi érték továbbra is a becsület, hazaszeretet és önfeláldozás. A Karinthy Színházban látható Örkény Istvántól a Kulcskeresők. A művésznő elárulta, jelenlegi személyes kedvence a saját maga által írt és rendezett, hetvenperces Karády Katalin-emlékműsor. Nagyon mély tisztelet él benne Karády mint művész és mint ember iránt. Vetítéssel és képekkel, zongorakísérettel egy színház belső világának hangulatát igyekszik bemutatni. A darabot országszerte több helyen is előadják.

2007-ben a Story magazin olvasói szerint az év legjobb színésznője, 2008-ban Zenthe-díjas, 2019-ben Jászai Mari-díj, 2021-ben Iglódi István-emlékgyűrű ékesíti vitrinjét. Magánélete nem volt annyira sikeres, mint színészi pályafutása (négy férjtől is elvált), de több, mint negyven, kiemelkedő színházi szerepe mellett ezt talán meg is lehet érteni.

Gregor Bernadett egy epizódban szerepet kapott a Szomszédok című ikonikus magyar teleregényben is, 1991-ben, éppen amikor Bujtor István volt a rendező. Bujtor majdnem két évig rendezte a Szomszédokat, és a résztvevő stábtagok későbbi beszámolója szerint jelenléte nagyon üdítően hatott a sorozatban.


Bujtor István – 1942. május 5.

80 éve született Bujtor István Balázs Béla-díjas magyar színművész, forgatókönyvíró, filmrendező, és producer

Bujtor István

Édesanyja a neves budapesti vendéglős, Gundel Károly legidősebb gyermeke, Katalin, akinek több házasságából is születettek páratlanul tehetséges fiai: Bujtor István féltestvére Latinovits Zoltán, testvére, Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Miután a József Attila Gimnáziumban kitűnő eredménnyel érettségizett, a tehetséges fiú érdeklődése hamar a színészet felé fordult. Már első filmszerepe idején felmerült benne, hogy a Frenreisz névvel talán nehezen érvényesülne, így Keleti Márton filmrendező tanácsára (apai dédanyja után) a Bujtor nevet vette fel.

Bujtor István

Gundel Katalin fiai: Frenreisz Károly, Bujtor István és Latinovits Zoltán

Hosszú pályája alatt számtalan nagyszerű filmben szerepelt, gyakran főszereplőként. Csak néhány híres példát említve: Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő volt Sándor Mátyás szerepét a Verne Gyula regényéből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta el A dunai hajósban, illetve különleges szereposztással kedveskedik közönségének A Pendragon legendában is. (1974): szereplőtársai Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Bujtor István, Halász Judit, Kállai Ferenc, Major Tamás. Rendezői tehetsége szintén hamar megmutatkozott, és egész életében fontos részét jelentette művészi munkásságának színházban és filmen egyaránt. Talán sokan nem tudják, de több filmjét bemutatták Nyugat-Európa televízióiban is.

1980-ban teremtette meg a közkedvelt Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmvígjátékban. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik, amit 1985-ben Az elvarázsolt dollár és a Hamis a baba követtet. 1996-ban Rejtő Jenő művei alapján megrendezte A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

Legtöbbször ő kölcsönözte Bud Spencer magyar hangját, és tőle kapta az alapötletet is az Ötvös Csöpi-filmekhez. Érdekesség, hogy Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott egymással a „két Piedone”.

Nem titok, hogy életre szóló hobbija, sőt szenvedélye a vitorlázás volt. Saját hajója a Tamangó volt, de legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán nevű hajó kapitányaként érte el. E hajóval ötszörös magyar bajnok lett.

Számos rendezés is öregbítette hírnevét a Veszprémi Petőfi Színházban, ahol 2007 végén igazgatóvá is megválasztották.

Bujtor István

Bujtor István szobra Balatonfüreden

2010-től egyre népszerűbb program a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére, évente megrendezett Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek rész.


Lorán Lenke – 1927. május 1.

95 éve született Lorán Lenke, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Lorán Lenke

Budapest, 2012. április 18.
Lorán Lenke színmûvész a Hogy volt!? címû tv-mûsor felvételén, az MTVA 1-es stúdiójában.
MTVA Fotó: Zih Zsolt

Derűs természete, vörös haja és életkedve mindig is a társaság kedvelt alakjává, később a magyar kabaré egyik legmeghatározóbb egyéniségévé tette a színésznőt. 1943 és 1945 között a Fővárosi Operettszínház, 1945 és1966 között a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza,1966 és 1996 között a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Pályája későbbi felében, 1998 és 2011 között a Mikroszkóp Színpad társulatának volt meghatározó egyénisége. Számtalan vidám színdarabban és kabaréjelenetben láthattuk évtizedeken keresztül, az ötvenes évektől kezdve játszott filmekben is, inkább a vidám műfajban. Olvasóink közül talán legtöbben a Robog az úthenger sorozatból Zenthe Ferenccel emlékezhetnek rá, illetve a Familia Kft. című, népszerű teleregény-sorozatban három évig Rózsikát alakította.

Lorán Lenke

Lorán Lenke férjével és fiával

Nemcsak a közönség, a munkatársai is nagyon szerették a mindig elegáns kosztümökben, tökéletes frizurával, kisminkelve megjelenő színésznőt. Magánéletében meghatározó változást hozott, amikor megismerték egymást a szintén színész Kozák László Jászai Mari-díjas művésszel. Ő volt az igazi, életre szóló társ és szerelem. Évtizedekig, férje haláláig harmóniában éltek együtt. Egy fiúk született, ifjabb Kozák László.


Gór Nagy Mária – 1947. május 3.

75 éve született Gór Nagy Mária, Déryné-díjas színművésznő, színitanoda-vezető

Gór Nagy Mária

Miután 1969-ben diplomát szerzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, játszott a Nemzeti Színházban, az Arizona Színházban és a Thália Színházban is. Jelentős filmszínészi karriert is magáénak mondhat, közel harminc filmben szerepelt. Egyebek mellett olyan filmekben tűnt fel, mint a Régi idők focija, a Csend és kiáltás, a Szerencsés Dániel, de olyan, könnyedebb műfajú filmekben is megmutatta tehetségét, mint a fordulatos magyar krimi, a Kojak Budapesten és a Bujtor István rendezte A Pogány Madonna, valamint a Zsaruvér és csigavér.

Egy évtizeden keresztül (1988–1999) a Szomszédok című, nagy sikerű tévéfilmsorozatban is szerepelt. 1984-ben megalapította saját színitanodáját, amelynek színhelye kezdetben még egy Rákóczi úti lakás volt. Az ott tanító művészevek közt megtaláljuk Mensáros Lászlót, Schubert Évát, Pogány Juditot, Zsurzs Katit és Koltai Róbertet is. A színitanoda 1993-tól államilag elismert végzettséget adó iskolának számított. 2022-ben bejelentette, hogy iskoláját végleg bezárja. Tanodájában olyan színészek tanultak, mint Liptai Claudia, Ábel Anita, Ullmann Mónika vagy Janza Kata.

1993 óta a Legényfogó című lapban is dolgozott. 1998-ban a Magyar Honvédség Művelődési Házával megalakította a Fiatalok Színházát.


Várkonyi Zoltán – 1912. május 13.

1110 éve született Várkonyi Zoltán Magyarország Kiváló Művésze díjas, kétszeres Kossuth-díjas, Érdemes Művésze, színész, filmrendező, színházigazgató, műfordító

Várkonyi Zoltán

Színészi tehetsége már a középiskolai színjátszó szakkörben megmutatkozott. Érettségi után jelentkezett a Színiakadémiára, majd diplomaszerzés után, 1934-ben előbb a Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja lett. A háború során sajnálatosan letiltották a színpadról, sőt a Gestapo elől is menekülnie kellett. A nehéz időkben a Vígszínház pincéjében rejtőzködött, de az előadásokat így is figyelemmel kísérte a zsinórpadlásról.

A második világháború után szinte vele kezdődött újra a magyar színházi élet. Lelkesen vetette bele magát a dráma világába, 1950-től 1962-ig ismét a Nemzetiben játszott. 1951 és 1953 között, majd 1962-től kilenc éven át az akkoriban Magyar Néphadsereg Színház néven működő Vígszínház főrendezője volt. (1960-ban a színház visszakapta eredeti nevét.) 1971-ben már igazgatója lett a társulatnak, amelynek 1979. április 10-én bekövetkezett haláláig végig az élén maradt. Ugyanebben az időben, 1972 és 1979 között a Filmművészeti Főiskola rektora is volt.

Művészi szempontból rendkívül termékeny életet élt, a háború előtt és után is számos színdarabban és megannyi filmben láthattuk. Azonban rendezői, sőt a filmrendezői munkái kapcsán vált halhatatlanná: nevéhez húsznál több komoly alkotás fűződik, köztük olyan nagy sikerű filmek, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, az Egri csillagok, a Fekete gyémántok.

Várkonyi folyékonyan beszélt angolul, németül, olaszul és franciául. Írói készségének köszönhetően műfordítóként is megállta a helyét, többek között Molière három színdarabját ültette át magyar nyelvre.

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen egy relief, a Vígszínház előcsarnokában mellszobor őrzi kivételes személyiségének és munkásságának emlékét.

„Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott, fenn mindenkiről minden kiderül.” (Várkonyi Zoltán)

Palenik-Szabó Gergely

Share: