Sign in / Join

Országházunk a világ hatodik legszebb épülete

Share:

Budapest látképének egyik legikonikusabb épületét, a Parlamentet 2021-ben, a Big 7 Travel nemzetközi utazási magazin oldalán leadott majd 127 ezer szavazat alapján a világ hatodik legszebb épületének választották. A régi történelmi, illetve modern épületeket és felhőkarcolót is felsorakoztató versenyen a Taj Mahal, Versailles és a firenzei Dóm mellett szoros küzdelemben ért el Budapest büszkesége ilyen előkelő helyezést.

A világ harmadik legnagyobb parlamenti épületének megszületése gondos tervezést és hatalmas erőforrások megmozgatását jelentette a 19. század utolsó évtizedeiben. Több mint egy tucat komoly pályamunka érkezett, amelyből Steindl Imre pályázatát választotta a szakmai grémium. A választott építészeti stílusról az építész így nyilatkozott: „Az egész épületet góthikus stílusban terveztem. A középkornak e remek stílusa (…) lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, magasba törekvő határozott formáival az anyagi világnak a szellemi világgal való összeköttetését legszebben jeleníti meg (…) Arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet okvetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be.”

Budapest látképének egyik legikonikusabb épülete, a Parlament

Budapest látképének egyik legikonikusabb épülete, a Parlament

Az építkezés 1885-ben kezdődött, és óriási mennyiségű építőanyagot használt fel: 40 millió téglát és 30 ezer köbméter követ. Az eredeti, ambiciózus terv szerint az új parlament átadása az 1896. év, a millenniumi ünnepségek csúcspontja lett volna. Az építkezés nehézségei miatt túllépték ezt az időkeretet, ám a millenniumi ünnepségek alkalmával a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket már kiállították az elkészült kupolateremben, ahol 1896. június 8-án az Országgyűlés két háza megtarthatta első, együttes ülését. Az épületet teljes körű országgyűlési munkára végül 1902-ben adták át.

Parlament – két, nem nyertes pályamű

Két, nem nyertes pályamű: Fent: Wilhelm Stier beadott pályázata; Lent: Fellner és Helmer Moriamur pro rege nostro című pályázata – Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár

Az Országház hosszúsága 268 méter, legnagyobb szélessége 123 méter, a kupola magassága a járda szintjétől 96 méter, ami a honfoglalás 896-os időpontjára utal. Saját korában a világ legnagyobb épületei közé tartozott. Az épületszárnyak között tíz, különböző méretű belső udvar helyezkedik el. A homlokzatot kilencven kőszobor díszíti, amelyek a magyar történelem nagy alakjait mutatják be, a belső terekben pedig további százhatvankét szobor található. Alaprajza szimmetrikus elrendezésű, főbb terei keresztformát alkotnak, és metszéspontjukban egyedi külsejű kupola magasodik. Az Országházba huszonhét kapun keresztül lehet bejutni, a közel 18 ezer négyzetméter alapterületű épületben 13 lift és több száz iroda található. A helyiségeket hosszú folyosórendszer köti össze, amelyeken a vörös színű szőnyeg összesített hossza közel három kilométer.

A Parlament főlépcsőháza

A Parlament főlépcsőháza

A Parlament ülésterme

A Parlament ülésterme

A Parlament belső aranyozása

Az épület belső aranyozása nem csak a sárga színű festék­nek köszönhető. A különleges aranyfüst lemeztechnikával hártyavékonyra megmunkált, 22 karátos aranyból mintegy 40 kg-­ot használtak fel a Ház díszítésére.

Az enteriőrök kivitelezésében a kor legkiválóbb művészei és iparosai működtek közre. A bútorok közül sokat Thék Endre készített. A főlépcsőház mennyezetképeit Lotz Károly festette, a Vadászteremben Körösfői-Kriesch Aladár óriási falképei láthatók. A színes, ólmozott üvegablakok Róth Miksa világszínvonalú műhelyéből kerültek ki. A belső folyosókon és a két társalgóban található nyolcvannyolc, különböző foglalkozást megjelenítő kerámiaszobrot Zsolnay Vilmos szállította, külön érdekesség, hogy az építész alakját maga Steindl testesíti meg.

A kupola két oldalán, sajátos módon, két, négytornyos tetőépülettel magasodik ki az alsóházi és a felsőházi ülésterem, amely az építés korában még kétkamarás rendszerben működő országgyűlés emlékét idézi. A két ülésterem méretében teljesen megegyezik egymással, kialakításában, díszítésében pedig nagyon hasonló ‒ ezzel utalva a népképviseleti alsóház és a történelmi felsőház egyenrangúságára.

Sokan nem tudják: azért nincsenek kémények az Országház szép tetőszerkezetén, mert fűtőrendszere korában Európa legmodernebb megoldásai közé számított. A kazánt külön épületben helyezték el, és az előállított gőz föld alatti, szigetelt csővezetéken jutott el a Parlamenthez. Meglepő módon, a 20. század elején már légkondicionálást is lehetővé tett a téren álló, két vízmedencés szökőkúton keresztül beáramló hideg levegőt felhasználó, egyedi hűtésrendszer. A medencék elbontása után, az 1930-as évektől a közelmúltig a ma is látható két, nagyméretű aknában felhalmozott több tonna jég gondoskodott a Ház hűtéséről. Csak 1994-ben szerelték fel a házat elektromos légkondicionáló rendszerrel.

Palenik-Szabó Gergely

Az Országház | The Hungarian Parliament – Aerials by Drone Media Studio


A Magyar Parlament épülete Európa egyik legcsodálatosabb látnivalója, és minden bizonnyal a világ egyik legszebb épülete. 1885 és 1905 között épült. Építész: Steindl Imre

Share: