Sign in / Join

Pünkösd – A húsvéti időszak megkoronázása

Share:

Idén június 5‒6-ra esik pünkösd, a harmadik legnagyobb keresztény ünnepünk karácsony és húsvét után, a húsvétot követő ötvenedik napon. A neve is innen, a görög pentekosztész (ötven) szóból ered. A keresztény világ ekkor ünnepli a Szentlélek „kiáradását”, eljövetelét, valamint ezt tartják a keresztény egyház születésnapjának is.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy a húsvét utáni ötvenedik napon a Szentlélek leszállt az apostolokra. A bibliai történet szerint az apostolok épp aznap összegyülekeztek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ezután Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan figyeltek, követték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A pünkösdöt a 2. századtól kezdve említik ünnepként ókori keresztény írók, a püspöki szinódus pedig hivatalosan Kr. u. 305-ben rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. A pünkösdhétfő nem számít külön egyházi ünnepnek, de több országban ‒ köztük hazánkban is, 1993 óta munkaszüneti nap.

Pünkösd - A húsvéti időszak megkoronázása

A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de számos vonásukban az ősi tavaszünnepi pogány rítusok emlékét is őrzik. Jellegzetes népszokás ilyenkor a pünkösdikirály-választás és a pünkösdölés. A pünkösdi királyi címért a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, viselhette a pünkösdi koronát, és a többieknek engedelmeskedniük kellett neki. Szokás volt emellett a pünkösdölés is, amikor a lakodalmas menetek mintájára a díszes ruhába öltözött menyasszony és vőlegény ‒ olykor a pünkösdi király és királyné ‒ kíséretével házról házra járt, miközben énekeltek, táncoltak, adományokat gyűjtöttek.

Hagyomány volt az is, hogy pünkösdi rózsát szórtak a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek, valamint a legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

Pünkösd - A húsvéti időszak megkoronázása

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Története 1567-ig nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a katolikus székelységet fegyverrel akarta áttéríteni az unitárius vallásra. Az összegyűlt székelyek azonban legyőzték a fejedelem seregét, és megvédték katolikus hitüket. Ennek emlékére minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét tartanak Csíksomlyón, ahova több ezren érkeznek a világ minden tájáról. A csíksomlyói búcsút és a kegyhelyet 2020-ban hungarikummá nyilvánították, elismerve egyediségét, vallásos és közösségépítő jellegét.

Share: